Nincs biztos recept a tökéletes túravitorla-szetthez, de igyekszünk segíteni a legjobb döntés meghozatalában. Fontos megértenünk a vitorlaanyagok különbségeit, megismernünk a különböző orr- és hátszélvitorla típusokat, hogy kiválaszthassuk, mi az, ami igényeinknek leginkább megfelel. Ismerjük meg lehetőségeinket, hogy vitorlakészítőnkkel közösen kialakíthassuk az optimális szettet – még a következő tavasz előtt!

Vitorlaanyagok

Alapvetően két fő vitorlaanyag típus létezik: a dacron és a laminált anyag. Az árukon kívül a fő különbség az anyagok teljesítményében és tartósságában rejlik.

A legtöbb túrahajó számára a gyorsaság nem prioritás, viszont a megfelelő kontroll a hajó felett, az időtállóság igen. A dacron anyagok nehezebbek, tartósabbak, mint a laminátumok, ám alaktartási képességük lényegesen alulmarad. A dacronból készült vitorlát azoknak javasoljuk, akik alapvetően nem versenyeznek, szeretnének egy strapabíró és időtálló darabot hajójukra és elsődleges szempont a környezeti hatásoknak történő ellenállóság.

Ha a túrázás mellett rajtvonalra is állunk, előtérbe kerül az alaktartás mint legfontosabb tényező. Ha a vitorla kinyúlik, nagyon sokat romlik a teljesítménye, ezért a túrahajók vitorláinál is nagyon fontos, hogy az anyag minél tovább tartsa az alakját. Itt jön be a képbe a laminált anyagból varrott vagy membrán vitorlák nyújtotta minőség: ezekben a szálak a terhelés irányában futnak végig a teljes vitorlán, így sokkal jobban eloszlatják a rajtuk ébredő erőt. Ráadásul a laminált anyagokban egyenesen futnak a szálak, ellentétben a dacronnal, ahol a szövés következtében ez nem megvalósítható. Az eredmény? A laminált vitorlák 500-szor nagyobb terhelést képesek elviselni, mint a hagyományos vitorlaanyagok. (Az áruk szerencsére nem ennyivel magasabb!) Annak érdekében, hogy minél tovább használhassuk laminált anyagból készült vitorláinkat kicsit többet érdemes velük foglalkozni, de minőségük és alaktartásuk talán meg is ér ennyi törődést. Különösen fontos, hogy lazy-vel, perseninggel megfelelően védjük őket az UV sugárzástól, és ha a megfelelő karbantartásra odafigyelünk vitorláink tartósságával sem lehet probléma!

Nagyvitorla

Lehet, hogy meglepő, de a nagyvitorla kulcsa a latniban keresendő. A latnik olyanok, mint egy sátor rudazata: ezek adják a megfelelő szerkezetet és támaszt, ami a vitorla alakjának és tartósságának az alapja. A feszes és egyenes latnik alakítják ki a vitorlán a légáramláshoz optimális ívet, gyenge szélben segítenek kihasználni a szelet, míg erős szélben megakadályozzák, hogy a vitorla túl sok szelet fogjon.

Általában a hajó mérete és a rajta található vitorlakezelő rendszer határozza meg, milyen méretű, anyagú és típusú latniban gondolkodhatunk. Kivétel ez alól az árbocba betekerhető grósz esete, ami a vízszintes latnizás lehetőségét kizárja. A roll-grósz könnyen kezelhető és megbízható, nem csoda, ha nem szívesen mondunk le a kényelméről szabadidős vitorlázóként. Esetleg a hosszanti latnizás lehet opció, vagy az árbóc helyett a bummba tekerhető nagyvitorla – utóbbi kicsit több figyelmet igényel, viszont maradhatunk a hagyományos, vízszintes latniknál, amik sokkal hatékonyabbak.

A nagyvitorla kiválasztásáról részletesen már itt írtunk!

 

Orrvitorla

A legtöbb vitorlaszett legalább két orrvitorlából áll: egy génuából és egy fockból. Azonban vitorlázásunk típusa alapján változhat ez is: a hazai viszonyokhoz alkalmazkodva, és gondolva a gyenge balatoni szelekre érdemes egy Code Zero-t is beszerezni, hogy garantáltan vitorlázhassunk minden időjárási körülmény között. Tavi vitorlázáshoz legtöbb esetben tehát egy kisebb méretű fock-ra egy nagyobb génuára és esetleg egy Code0-ra van szükségünk.

A Fock a legkisebb vitorla, melynek sarka maximum az árbocig ér. Ideális 15-18 csomó feletti vitorlázáshoz – és ne feledjük, fock nélkül irányíthatatlan a hajó, így erős szélben is fel kell húznunk valamit előre!

Génuák terén már több opciónk van. A vitorla méretének a kezelhetőség és a kényelem szab határt. Fontos hogy minél szélesebb széltartományban kezelhető legyen a vitorla, kis szélben is jól tudjuk használni, erősödés esetén akár részlegesen be is tudjuk tekerni, csökkentve ezzel felületét, így nem kell feltétlenül egyből fock-ra cserélni.

Hogyan válasszunk orrvitorlát? Részletes cikkünk itt olvasható 

Code0

A legtöbbet használt és egyben a leginkább félreértett vitorla a Code0. Tökéletes választás lehet gyengeszeles éles menetekhez és erős szélben hátszeles vitorlázáshoz is – és minden másra e kettő között. Egyszerre lehet nagyon laposra és jó hasasra is trimmelni, ettől olyan sokoldalú vitorla. Ráadásul általában rollos rendszerben működnek, így pofonegyszerű használni őket. Aki nem hiszi, járjon utána vagy olvassa el ezt a cikkünket, amiben 8 tévhitet oszlattunk el a Code0-ról!

A snuffer rendszer megkönnyíti a bőszeles vitorlák használatát.

Hátszélvitorla

A hátszélvitorla mérete alapvetően nagyobb, mint a többi vitorláé és tompa szögre tudunk vele vitorlázni. Manapság az aszimmetrikus spinakkerek, azaz a genakkerek a legnépszerűbbek. Ezek első sarka, azaz tack-je az orrsudárhoz van rögzítve, így nincs szükség spibummra, ami jelentősen megkönnyíti a használatukat. A hátszélvitorla kiválasztásánál azt kell eldöntenünk, milyen látszólagos szélszögre szeretnénk optimalizálni. A legtöbb túravitorlázó egy közepes méretű spiben (A3) gondolkodik, ami 80-140 fokos szélben ideális.  Ha inkább 110-155 fokok között gondolkodunk, akkor egy A2 hátszélvitorla lehet az ideális. Ha nem tervezzük hátszélvitorlánkat erős szélben felhúzni, akkor válasszunk könnyű anyagot, ami gyenge szélben jobban húz és nem kell a felesleges súlyt sem cipelnünk a hajón.

A hátszeles vitorlák könnyű kezelését segíti az úgynevezett „Snuffer”: egy hosszú csőzsák, amibe előbb belehúzzuk a vitorlát, majd ezzel együtt húzzuk fel használatkor, így elkerülhető hogy a vitorla megakadjon, elszakadjon felhúzáskor, vagy a vízbe lógjon.

Bőszeles vitorlát keresünk? Választási útmutatónk itt található!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le legfrissebb híreinkről, akcióinkról!

Gratulálunk! Sikeresen feliratkoztál!